A torna eddigi legjobb mérkőzésén a brazil válogatott nagyot küzdött a szervezetten, szimpatikusan és elsősorban roppant sportszerűen és kulturáltan játszó észak-koreai válogatottal. A Seleção sokáig nem tudott mit kezdeni a koreai védekezéssel, végül Maicon zsenialitása törte meg az ellenfelet, Elano Robinho zseniális gólpasszából lőtte a másodikat, ám az utolsó percekben Észak-Korea szépíteni tudott - sokak örömére.
A meccs embere An Jung Hak, noha bármelyik koreaira eshetett volna a választás, mindannyian egyformán magas színvonalon játszottak. An Jong Hak elsősorban a statisztikával emelkedett ki csapattársai közül: mjadnem tizenkét kilométert futott, a második legtöbb passzt adta csapatából, több labdát szerzett, s a szűtőjátékosok roppant nehéz feladatát mindössze egyetlen lappal meg tudta oldani.
A meccs hülyéje díj kiosztásánál nehezebb a dolgunk, mint eddig bármikor, hiszen nagyon magas színvonalon futballozott mindkét fél összes játékosa. A választás azért esik Luís Fabianóra, mert sok helyzetet kihagyott, s egyáltalán nem viselkedett szimpatikusan (ellentétben az összes többi játékossal).
A meccs gólja: Maicon a világbajnokság eddigi legnagyszerűbb gólját rúgta, mindössze néhány fokos szögben bombázta a hosszú sarokba a labdát a tehetetlen Ri Mjong Guk mellett, akit nem lehet hibáztatni, hiszen egyáltalán nem lehetett számítani rá, hogy onnan kapura lövi a brazil jobbhátvéd - normális ember ugyanis nem tesz ilyet...
A meccs (költői) kérdése: a brazilok mindössze két felkészülési meccset játszottak a világbajnokság előtt, méghozzá Tanzánia és Zimbabwe ellen. Vajon ez alapján melyik csoportellenfelüktől félnek a legjobban?
A meccs magyarjai: Kassai Viktor és két asszisztense kiválóan helyt álltak, a mérkőzés vezetésére gyakorlatilag semmi panasz nem lehetett, így bizonyosan nem tegnap láttuk őket utoljára a világbajnokságon.
A meccs statisztikája: Maicon találatáig az utolsó brazil játékos, aki 2-es mezszámmal lőtt gólt világbajnokságon, Djalma Santos volt 1954-ben a Magyarország elleni negyeddöntőben.
