Az előző mérkőzések bombaformájának nyomát sem mutatta a német válogatott a spanyolok elleni elődöntőn, mintha csak megismételték volna a két évvel ezelőtti eb-döntőt: az előző két meccsen pazar formát mutató német válogatott értékelhetetlen teljesítménnyel kap ki a spanyoloktól.
A meccs embere a fantasztikusan sokat dolgozó Xavi, aki bejátszotta az egész pályát, tizenkét kilométer felett futott, száz felett (és 90% körül) passzolt, s ő adta a gólpasszt is Puyolnak. Sokak szerint ő kaphatja a torna legjobb játékosa címet, ami azok után, hogy két éve az EB legjobbjának járó díj is neki jutott, példátlanul nagy dolog lenne.
A meccs hülyéje címre nem érdemes jelölni senkit, a komplett német csapat úgy volt borzasztó, ahogy volt.
A meccs statisztikája: Spanyolország döntőbe jutásával biztossá vált, hogy új világbajnokot avatunk, méghozzá a nyolcadikat a labdarúgás történetében, ám mindössze a harmadik olyat, aki nem hazai pályán húzta az elsőt. Korábban Németország Svájcban, Brazília pedig Svédországban győzött, a többi öt (Uruguay 1930, Olaszország 1934, Anglia 1966, Argentína 1978, Franciaország 1998) mind otthon nyerték meg első címüket.
A meccs meaculpája: az elmúlt hetekben többször kongattam a vészharangot az európai foci felett, s hiába jutott mindössze három UEFA-csapat a legjobb nyolc közé, az a három foglalja el az első három helyet a torna végén.